Lemaradó uniós régiók: magyar területek is érintettek

Az Európai Unió már eddig is nagy hangsúlyt fektetett a kohéziós politikára a különböző szegényebb és gazdaságilag elmaradottabb uniós tagállamok régióiban. Például 2014-ben indították útjára a Kohéziós Alapot, amely 2020-ig tart, és azon országok gazdasági és területi fejlesztését célozza meg, amelyeknek a GNI-je (nem GDP-je), azaz egy főre/lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem nem haladja meg az EU 90%-os átlagát. Magyarország is az elmaradó uniós régiók közé tartozik, 14 másik tagállammal egyetemben. Michela Guiffrida ezt a 2020-ig tartó stratégiát meghaladni kívánó javaslattal állt a Regionális Fejlesztési Bizottság elé. Célja az volt, hogy 2020 után is maradjon meg az EU régiós politikája prioritásként, hiszen ez a 6 év sem volt feltétlen elegendő arra, hogy az egyes országok között enyhítse a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket.
Videófelvétel Michela Giuffrida rövid ismertetőjéről itt tekinthető meg.

A Lemaradó uniós régiók című javaslatában egy permanens támogatási rendszerre hívja fel a figyelmet, amelyben létfontosságúnak tartja az egyes régiókra szabott stratégiákat is, amely így kimondottan az adott országra koncentrálva próbálna meg megoldást találni a problémákra, hogy növeljék az életszínvonalat. 2018. március 12-én napirendi pontként tárgyalták és vitáztak a lemaradó uniós régiókról a strasbourg-i plenáris ülésen, ahol Michela Guiffrida rövid ismertetést tartott a javaslatról majd felszólalt a „catch the eye” eljárás szerint (egyperces rövid felszólalások) Maria Spyraki, Nicola Caputo, Notis Marias, Rosa D'Amato, Konstantinos Papadakis, Fernando Ruas, Maria Gabriela Zoană, Maria Grapini, Ruža Tomašić, Momchil Nekov és Daniel Buda, valamint felszólalt Corina Crețu, a Bizottság tagja is.

A képviselőkön kívül elmondta véleményét a jelentésről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Halászati Bizottság is. Az előbbi véleményét Viorica Dăncilă, míg az utóbbiét Nicola Caputo adta elő. Ezt követően szavazott az Európai Parlament. 692-en voltak jelen, ebből 488 szavazattal 90 ellenében, 114 tartózkodás mellett elfogadták a keddi napon a szöveget.

A szavazás eredménye

A javaslat háttere egyébként az a 2017-es javaslat, amelyet az Európai Bizottság tett közzé októberben arról, hogy melyek azok az országok, amelyek a jólét és a gazdasági növekedés függvényében elmaradottak. Ebben, a 47 legszegényebb régióra koncentrálnak, elosztva összesen 8 tagállamban. A régiókat itt két csoportra osztották:

1. Alacsony növekedésű régiók: amelyeknek a GDP-je közelít az EU-s átlaghoz, de a növekedési ráta jelentősen alacsony. Ilyen például Görögország, Portugália, Olaszország és Spanyolország (4).

2. Alacsony jövedelmű régiók: Ezeknek a tagállamoknak a GDP-je alacsony, azonban növekedési tendenciájuk ígéretesnek mutatkozik. Ilyen például Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Románi (4).

A régiókra szabott stratégiákat illetően a képviselők több javaslatot is tettek a konszenzusos gazdaságpolitika jegyében. Tettek olyan javaslatot, amely szerint a NUTS III. szintjén szükséges az adott ország régióira fókuszálni, hogy még hatékonyabban sikerüljön ezeket a területeket fejleszteni és finanszírozni. Magyarország esetében a NUTS III. a megyék és Budapest szintjét jelenti.

NUTS III. szintű felosztás

Született olyan javaslat, hogy helyezzenek nagy hangsúlyt az oktatás és képzést célzó befektetésekre, amely révén csökkenthetik a munkanélküliséget és a fiatalok kivándorlását. Segítsék a cégek számára a könnyebb hitelhez jutást. Fordítsanak több figyelmet a regionális intézmények menedzsmentjének támogatására és fejlesztésére, valamint az idegenforgalom, a lokális energetikai átállás, a mezőgazdaság és a körforgásos gazdaság támogatására.

„Nem szabad megfeledkezni arról, mekkora szerepe van a kohéziós politikának a versenyképesség növelésében. Ezek a régiók hátrányos helyzetűek és az Unió egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen nekik” - mondta Michela GIUFFRIDA (S&D, IT) jelentéstevő.

lockkerdee

(Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.)

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!